Mindent A Nkrl

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, a "református nő"-ről, nők az egyházban II.

Beszélgetés Kaba Eszter, levéltárossal, munkásnőegyletekről, megalakulásukról

Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, tanár, kutatóval, Női Elsőkről, - Czeke Marianne-ról, az első magyar könyvtárosnőről.

Beszélgetés Magyar Erzsébet, történész, kutatóval, a nádor családokról és nőtagjaikról.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. I. rész.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. II. rész.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. III. rész.

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin etnográfussal. Nők az egyházban I.

Beszélgetés F. Dózsa Katalin művészettörténésszel. Nők és a divat.

Beszélgetés Fogarasi Klára, etnográfus-, fotótörténésszel a székelyudvarhelyi Kováts fotográfus napfényműtermében készült fényképekről és utóéletükről.

Beszélgetés Dede Franciska irodalomtörténésszel. "Tartsd jól a bestiát!" - egy XIX. századi receptkönyvről.

Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

Beszélgetés Császtvay Tünde, irodalomtörténésszel, a XIX. század utolsó harmadának, nőképeiről, női önképekről és szerepváltozásokról.

Beszélgetés Borbíró Fanni, irodalomtörténéssel a nőegyesületek történetéről.

A dualizmus első időszakától a női sajtó és a nőegyesületek kitartóan napirenden tartják a nők magasabb oktatásának témáját és ez a törekvés szerencsésen találkozik a korabeli állami akarattal. Ezt a folyamatot mutatjuk be az itt hallható epizódban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.

Beszélgetés Deáki Zita, etnográfussal, a születés kultúrtörténetéről.

A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előrejutási lehetőségekről.

Beszélgetés Szafner Emília, egyetemi docenssel, (női) folyóiratokról, valamint Kánya Emíliáról, az első magyar női folyóiratszerkesztővel.

Takács Éva lánya, Karacs Teréz, pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életéről, működéséről részletesen beszélünk, de rajta kívül más, a saját korukban ismert szerzőnőről is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.